Tehetséges ország vagyunk, tehetséges emberekkel. Ehhez kétség nem férhet.
Nézz szét, mennyi Nobel-díjasunk van, hány találmány születik nap mint nap.
Ismered a mondást? ”A magyar az, aki mögötted megy be a forgóajtón, de előtted jön ki.”
Igen, talpraesett nép vagyunk, mert kormányok, korszakok, évszázadok jönnek-mennek, de mi valahogy mégis túléljük mindet. És mindig átvilágít a korszakokon, a legsötétebb időszakokban is a tehetség.
Adtunk nagy tudósokat, nagy zenészeket, nagy feltalálókat, tehetséges színészeket és rajzolókat a világnak. Nemesítettünk állatokat és megőriztünk növény fajtákat, hogy a mindennapokban is élvezhessük a tehetségünket borok és ínycsiklandó ételek formájában.
Kodály módszere volt az, ami felismerte, hogy a népzene segítségével mindenkihez eljuthat a zene. Hogy az nem egy különös, elvont, művészek számára fenntartott, lila ködbe burkolt valami, hanem egy kézzel fogható, mindennapi életünket szebbé, jobbá tevő eszköz.
Én azt mondom (Kodály Zoltán után szabadon): legyen a tehetség mindenkié! Tudsz írni, elő tudod varázsolni a legszebb, vagy a leghumorosabb gondolataidat, és képes vagy arra, hogy azt közvetítsd másoknak.
Látod, mennyi-mennyi tehetség lakik ebben az országban? Elég csak a Giga-Vojsz-Páva zenei- és táncos tehetségkutató műsorokat nézni - már a sokadik szériát indítják, és mindíg akadnak új csillagok. És lesznek is.
Nincs hangod? Félsz kiállni a nyilvánosság elé?
Azért még van Benned tehetség. ÍRD meg.
