Szája pengevékonyra szorult, ahogy végre megkaparintotta áldozatát. Teljes figyelmét a folyamatnak szentelte. Vékony ujjai megszokott szakértelemmel csúsztak a fej és a nyak közötti résbe. Feszítenie kellett, és koncentrálnia, de végül leválasztotta a fejet az élettelen testről. Szíve dobogása nem csitult, a torkában érezte a lüktetést, de már nem az erőkifejtéstől, hanem a mámoros örömtől. Ez volt az övé, az ő pillanata. Amiről senki nem tudott, de amihez ő értett a legjobban. Kár, hogy nem tud róla senki... A testet gondosan elrejtette, arra nem volt szüksége. Neki a fej kellett, azt helyezte el titkos gyűjteményébe.
Viktor rettegett. Mindenki hallott az eltűnő áldozatokról, hogy egyre kevesebb és kevesebb társa van. Igyekezett visszahúzódni, beolvadni a többiek közé, de az se segített, a félelem mindig utána nyúlt. Nehezen tudott már bármit véghez vinni, egyre csak azon járt az agya, hogy a mellette levő személy is lehet az, aki eltünteti a többieket. Aki bármit megtehet, bárkivel. Akárki, akármelyikük lehet a tettes. Aztán döntött. Ez így nem mehet tovább, valahogy a végére kell járni a különös eseményeknek. Viktor csapdát állított, és lesett, és várt.
Ekkora szerencséje nem lehet! Nem, nem, ez így biztos nem stimmel, valami nem jó... De az a test, az élettelen kis tetem ott hevert. Először elsétált mellette, földre szegezett tekintettel. De senki nem vette észre őt, annyira eldugott helyen járt. Többé nem volt megállás, ez már túl nagy kísértés volt. Visszament, és megfogta a testet. Már körül se nézett, csak csúsztatta, csúsztatta ujjait oda, arra a pontra, ahol a fej találkozik a testtel. Mindjárt meglesz, mindjárt az övé lesz, megint, csak egy mozdulat hiányzik...
Viktor éles hangja visítva csapott le rá.
- Gabi néniiiiiii!!!! A Béci az! A Béci leszedi a Lego- figurám fejéééééét!
Megpróbálta eldugni, legalább a zsebébe elrejteni a bizonyítékot, de már késő volt. A felnőttek ellen nem sokat tehetett. Kiürítették a zsákját, és elvettek tőle mindent. A szép, sárga fejeket. Később még megpróbálta leszedni egy figura fejét, de azonnal nála keresték a hiányzó részt, és meg is találták a zsebében. Végül feladta, és a kedélyek lassan megnyugodtak. Hónapok múlva már senki nem emlékezett az esetre.
Réka mindig a hajas babával játszott az oviban, de aznap reggel nem tudott hozzányúlni. Zokogó sírással futott az óvó nénihez. A baba jobb szeme hiányzott. Valaki brutális alapossággal kivájta a pirospozsgás arcból.
(Foto: http://s377.photobucket.com/user/saywha/media/Broken-Doll.jpg.html )
