időutazás

mióta megmacskásodtam, ez az első kéz, aminek az érintése jól esik. jaj, de szép ez az ember. emlékeztet a volt férjemre. te jó ég, mennyire jóképű volt… már attól odáig voltam, ahogy rám nézett. ó, azok a szemek! azok a kezek! mekkora csodákat tudott csinálni velem! és mindig isteni volt az illata! valami ilyesmi… igen. mmm… mmm… ez a kissé dohányfüstös férfiillat. imádtam! imádom. mmm… annyit fogok magamba szívni ebből a férfiból, amennyit csak bírok. azt hiszem, itt maradok vele, és ahányszor csak lehet, az ölébe fészkelem magam. mmm…

az én drága jó exférjem… jajj, de emlékeztet rá… mmm… pont ilyen gyönyörű ember volt! bár ne lett volna egy aljas gazember is egyben! mert mikor már volt mit a tejbe aprítanunk, ellenben megöregedtünk, lelépett egy fiatal, szőke fruskával. aki pont úgy nézett ki, mint én, 20 évesen. az a szemét! mmm… a sokkhatástól aztán majdnem egy hétig álmatlanul vergődtem az ágyunkban. másra se tudtam gondolni, mint arra, hogy a férjem, meg az a kiscsaj… aztán egyszer csak, már nem bírtam tovább – teljesen kimerültem. előkotortam a férjem altatóit a kisszekrényből, és bevettem belőle párat, mert muszáj volt pihennem, és úgy döntöttem, hogy új életet kezdek, miután felébredtem.

hogy meddig aludhattam?! ki tudja… azok után, hogy végleg megmacskásodtam… de legalább jól kialudtam magam.

mmm… mmm… istenem, de jó illata van… mmm…

http://gerakko.com/idoutazas/

"Kérlek, mentsd meg!"
Caleb fejében még mindig ott visszhangzott kedvese minden egyes fájdalmas szava. Nem bírta kiverni sem a keserves suttogást, sem a nő könnyáztatta arcát, ahogy a férfi fele nyújtotta a kisállatot.
Nem volt már ereje sem tiltakozni, engedelmes gépként követte a nő utasításait. Ahogy a puha szőrgombóc hozzáért durva kezéhez, vékony hangon felvinnyogott, mintha ő is búcsut venne asszonyától. Caleb hirtelen valami furcsa csipogó hangra lett figyelmes. "Jajj, ne!" -futott át a gondolat fején, de ekkor már késő volt. Már nem tehetett semmit sem... lábai önálló életre keltek, és csak rohant, szaladt az életért. Amint a bomba felrobbant csak egy erős taszítást érzett háta mögül, mintha maga a sátán jött volna el ért, tüzes karmaival. A lendülettől a földre zuhant, eszméletét vesztve.
Mikor később magához tért, a Nap már lemenőben volt, a cica ott szaladgált mellette. Bal keze összeroncsoltan hevert a földön, vérben úszva, de lgalább nem fájt.
"Elment, örökre elment."
Gondolataiba merűlve húzott elő egy szál cigarettát, hogy enyhítse bánatát..