Itt van ez a probléma az e-könyvekkel. Konkrétan a kalózkodás vagy vásárlás kérdése. A szerző elvárná, hogy valamit kapjon, ha már megdolgozott a "mű" létrehozásával. Az olvasó pedig semmi mást nem szeretne, csak olvasni. Leginkább fizetni nem szeretne. Tényleg ilyen mély lenne a szakadék a két fél között? Vajon mi vezetett idáig? És, ha már itt tartunk: te fizetsz vagy sem, ha olvasol?
Valahogy ott kezdődhetett a dolog, hogy a magyar könyvkiadók elaludtak. Nem láttak pénzt, lehetőséget, esélyt az e-könyvekben. Talán emlékszel még, pár éve nálunk dúlt a hangoskönyv-láz, mindenki kapkodta a már olvasott könyveket CD-n is, lehetőleg valami menő színész tolmácsolásában. Ez teljesen jó és ötletes, csakhogy amíg a CD-k gyártásába sok energiát fektettek, az e-könyvekről valahogy mindenki megfeledkezett. Aki tartalmat keresett, bizony nagyon gyér számban kapott valamit, és az a valami se volt mindig minőségi.
Egyetlen kivétel akadt: az Országos Széchényi Könyvtár. Ők bizony nem vacakoltak, hanem életre hívták a Magyar Elektronikus Könyvtárat. Ahol azonban rögtön ingyenesen bocsátották az olvasnivalót a nagyközönség elé.
Ezzel párhuzamosan indult meg a torrent-oldalak boomja, vagyis a letöltöm-feltöltöm, megosztom, átküldöm módszer. Mert hát, ami már az én gépemen van, azt átküldöm a szomszéd Janinak is. És ha ő továbbadja, hát az már az ő baja. És ha a szomszéd Janinak is odaadtam, miért ne adnám át bárkinek, aki a neten kér tőlem valamit? A zeneipar belerokkant, és bizony, ma még nem látszik, hová és hogyan fut ki a harc a szerzői jogok védőrei és a "kalózok" között.
A képet még árnyalja az is, hogy sok e-könyv olvasóhoz ingyen tartalmat adnak vásárláskor. Ami persze nincs ingyen, de mégis, ajándékba ott vannak a készüléken a nagy klasszikusok és a friss sci-fi, akár kérjük, akár nem. A kéretlen tartalom értékelése pedig - legyen bár minőségi - is vegyes megítélés alá esik majd. "Mindegy, ingyen van!" - gondolja az egyszeri felhasználó, és úgy érzi, neki már nem is kell többé fizetnie a tartalomért.
Így aztán szépen kialakult egy helyzet itt, Magyarországon, ahol egyre terjed az e-könyv, de senki se akar fizetni érte.
Nézem a MEK statisztikáit: heti (!!!) 14-15.000 látogató. Ezek bizony mind valós, letölthető, online tartalomért jönnek. Olvasni szeretnének, minőséget, jót. Tehát nagyon is van igény hazánkban az e-könyvekre, sokan olvasnának szívesen.
Aztán olvasom az MKKE e-könyv olvasási szokásokról készített (nem reprezentatív, de azért informatív) felmérésének eredményeit. Bizony, semmi meglepő nincs itt: sokan töltenek le, olvasnak e-könyvet, de oda se figyelnek, hogy vajon a tartalom illegális vagy legális.
Csakhogy, ha senki nem fizet a tartalomért, akkor bizony senki se fog írni. Vagy nem az írás szépségéért fog írni... Jönni fog az Ady vers közepén kényszerrel elolvasott kóla reklám? Vagy csak az fog új tartalmat írni, akinek valami más érdeke is fűződik az íráshoz? Csak szakkönyvek fogják elárasztani a piacot? Esetleg a letöltőknek kell megfizetni az ingyenesség "árát": személyes regisztráció, adatok és információk lesznek a "fizető eszközök", mint a közösségi oldalakon?
Azért a fent említett kérdőívnek van egy lényeges pontja. Ezt írják: "A nyomtatott könyvet inkább a könnyebb beszerezhetősége teszi vonzóvá, míg az e-könyvet a kedvezőbb ár miatt választanák többen." Ez elgondolkodtató mindenki számára, aki szeretne így tartalmat adni az olvasónak. Vagyis ha könnyen lehetne beszerezni az e-könyvet, és ez egy kedvező árral párosul, akkor azért van itt még mit keresni. Nem filléreket.
Ha már statisztika, nézem az egyetlen olyan magyar e-könyv kiadó honlapját is, aki - úgy, ahogy - közzéteszi az eladási adatait. Szépen, egyenletesen növekvő oszlopokat látok. És azért ez megdobogtatja írói szívemet. Talán van kiút az ingyenesség spiráljából.
Senki nem látja még a jövőt.
Én csak halkan kérdezem: TE FIZETNÉL A KÖNYVÉRT?
